Nyárádmente Regionális Webportálja

A község legnagyobb mûvelôdési rendezvénye az idén is a Csûrszínházi Napok lesz.

A tehetetlenség hálójában

Számvetés a polgármesteri hivatalban

Amikor arról kérdeztem Gál Lajos polgármestert (felvételünkön), hogy mi volt a legnagyobb megvalósítás a múlt évben, akkor elsôsorban a Vityal-patakán átívelô hidat említette, ami mintegy 2 millió lejbe került, valamint a saját költségvetésbôl elkészített gyaloghidat a Nyárád fölött. 2,5 millió lej beruházásból sikerült négy faluban felújítani a közvilágítást. Ugyanakkor beindult a köztisztasági program is. Tavalyra befejezôdött az oktatási intézmények felújítása. Az épületek tatarozása mellett arra törekedtek, hogy mindenhol belsô illemhelyet, mosdókat alakítsanak ki.

Több pályázat tanulmányát is kidolgoztatták. A vidékfejlesztési minisztérium infrastruktúra-fejlesztési kiírására öt falu mûvelôdési otthonának a felújítási tervével jelentkeztek, egy 16 személyes idôsek otthonának a megépítési elképzelésével és egy új polgármesteri hivatal felhúzásának ötletével. A szociális intézmény Köszvényesen a régi piactéren lenne. A létesítményt két emeleten az EU elôírásainak megfelelôen berendezett szobákkal, konyhával és szabadidô eltöltésére alkalmas helyiséggel látnák el. Ezenkívül több községi út leaszfaltozását is belefoglalták. A terv összértéke 2,3 millió euró. A szaktárca elsô szûrôvizsgáján a pályázatot a várólistára helyezték, mivel 64 pontot gyûjtöttek össze, ami más településekhez viszonyítva nem elég. A polgármester kifejtette, Nyárádremetét gazdag községként tartják nyilván, ezért más régióbeli községekhez képest kevesebb pontszámot kapott.

A második terv, amellyel az unió által támogatott regionális operatív program keretében felajánlott támogatást pályáznák meg, elsôsorban iskolabôvítéseket céloz meg. A nyárádremetei iskolába 360 gyerek jár, ezért délután is tanítanak. Szükségessé vált még egy emelet felhúzása. Ehhez hasonlóan a köszvényesi és a mikházi iskolák bôvítését is tervbe vették. A pályázat "alig" 500.000 euró támogatást jelentene. A kivitelezéssel még várni kell, mivel 2008-ban megváltoztatták a feltételeket, így az elôtanulmányokat újra el kellett készíteni.

A két terv abba a helyzetbe juttatta az önkormányzatot, hogy saját költségvetésébôl jelentôs összeget félre kellett tenni az önrészre, ezért az említett nagyobb beruházási munkálatok miatt nem tudtak másra pénzt fordítani. Nagyon sokat költöttek a tervezésre, és számításba kell venni, hogy a hozzáadott értékadót is a polgármesteri hivatalnak kell állnia. A két nagyobb horderejû pályázattal a község a tehetetlenség hálójába került. Az említett beruházásokat önerôbôl nem tudnák megvalósítani. A kevés pénzt, amely a helyi adókból és illetékekbôl, valamint más forrásból befolyik, tartalékolni kell. Ilyen körülmények között 2010-re már tervezni sem mernek. Azt remélik, hogy a központi költségvetésbôl jut némi pénz a községnek, ám a gazdasági válság megszorító intézkedéseivel számolva valószínûleg e téren sem fogják "elkényeztetni" a községet – mondta a polgármester.

Tartsák be a meghirdetett programot!

A szelektív hulladékgazdálkodás bevezetése egyfajta macska-egér játékot jelent a községben – tudtuk meg a polgármestertôl. A község csatlakozott a Nyárádmenti Kistérségi Társulás által szorgalmazott programhoz és természetesen beállt a megyei tanács Ecolect társulásába, hiszen a település érdeke, hogy minél elôbb beinduljon az integrált program is. Ennek megfelelôen arra kérték a lakókat, hogy szelektíven gyûjtsék a szemetet és az alábbiakban közölt program szerint helyezzék ki külön a háztartási hulladékot, illetve a pillepalackot, mûanyagot, papírt, üveget és a fémet a kapu elé. Azt ajánlották, hogy az elbomló anyagokat mindenki saját maga az udvarán gyûjtse és komposztálja. Ennek ellenére az a tapasztalat, hogy a szemételszállításkor mindenki mindent kitesz a kapuba. Többen pedig még fizetni sem akarnak, annak ellenére, hogy a szemétdíj havonta mindössze 1 lej 50 bani személyenként. Sajnos ilyen hozzáállással nehéz lesz a kistérségi, illetve a megyei program mûködtetése is. Azt ugyanis tudni kell, hogy a szelektált szemetet a már mûködô ákosfalvi átrakóállomáshoz szállítják, a konyhai hulladék pedig a kerelôszentpáli lerakóba kerül. A szállítás miatt megnô majd a szemétdíj is és a lakosok érdeke lesz, hogy minél kevesebbet dobjanak el. Bár a szabályoknak megfelelôen bírságokat is lehet kiróni, ezt viszont nem szeretné az önkormányzat, inkább a következô program betartására kéri a lakosokat: Nyárádremete községben január 25-én, február 22-én, március 22-én, április 19-én, május 17- én, június 14-én a szelektált hulladékot (pillepalack, mûanyag, papír, üveg, fém stb.), míg február 8-án, március 8-án, április 5-én, május 3-án, május 31-én és június 28-án a háztartási hulladékot (textilanyag, pelenka, cipô és más, nem komposztálható szemét) szállítják el.

Az önkormányzat támogatja a Csûrszínházat

A község legnagyobb mûvelôdési rendezvénye az idén is a Csûrszínházi Napok lesz. A tavaly Mikházán átadott épületben hangulatos, korszerû körülmények között fogadhatják az elôadómûvészeket és a nézôket egyaránt. Megoldódni látszanak azok a szervezési gondok is, amelyek a tavalyi rendezvény után felmerültek. Gál Lajos polgármester szerint az önkormányzat teljes mértékben támogatja a Csûrszínházat. Ezt tették az építkezés alatt is, hiszen a polgármesteri hivatal közmûvesítette az épületet, rendbe tették az iskolát, ahol a fesztivál idején képzômûvészeti tárlatokat rendeztek a szervezôk. Tisztában vannak azzal, hogy a kulturális turizmus fellendülést eredményez. Ezért a helyi gyerekeket, iskolásokat is arra ösztönzik, hogy kapcsolódjanak be a Csûrszínház által elindított "mozgalomba". Moga Anna néptáncoktatással foglalkozik, így a községbeli gyerekek is állandó vendégei lehetnek majd a napoknak.

Ami a közigazgatást illeti, sikerült támogatót kapni egy gondnoki állás finanszírozására. Így nemsokára egy helybéli férfit alkalmaznak, aki felvigyáz majd az épületre, elvégzi a karbantartási munkálatokat. A polgármesteri hivatal egyik alkalmazottja pedig a szervezéssel is foglalkozik majd. Mindezt annak az ötletnek a kivitelezése érdekében, hogy a Csûrszínház ne csak meghirdetett napokon, hanem máskor is fogadjon elôadásokat. Hamarosan a Nyá- rádremetei Polgármesteri Hivatal internetes honlapjának egyik mellékállományaként megjelenik majd a Csûrszínház is. Ezen lehet követni a meghirdetett programokat, rendezvényeket.

Körvonalazódott az idei Csûrszínházi Napok programja. A rendezvény június 24. és 27. között lesz. Elfogadta a meghívást a Maros Mûvészegyüttes, a nagy sikerû Kômûves Kelemen rockballadával lép fel. Az Ariel Ifjúsági és Gyerekszínház elôadja a Pirsoka és a farkas mesejátékot. A budapesti Forrás Színház az idén is középkori vígjátékkal jelentkezik. A Szamár testamentum címû darabot nemcsak Mikházán, hanem Nyárádremetén, Köszvényesen, Deményházán és Vármezôben is elôadják majd. Az igazi csemegét viszont a magyarországi Bojtorján együttes szombati szuperkoncertje jelenti majd. Eljön a marosvásárhelyi Vártemplom Csíky Csaba vezette kórusa is. A Marosvásárhelyi Mûvészeti Egyetem a színházi oktatás titkaiba vonja be a közönséget. A képzômûvészeti tárlat kínálata is bôvül. Az idén Kerekes Péter Pál nyárádmenti fotóiból lesz kiállítás; Kántor Zita, Moldován Mária és György, Kálmán Enikô, Hunyadi László és Gyarmati János képzômûvészek alkotásait láthatják az érdeklôdôk. A Csûrszínház mellett a Reneszánsz panzió és más mikházi köz- és egyházi épületek is megnyílnak majd a közönség elôtt. A szervezôk a Csûrszínházi Napok alatt megpróbálnak majd rendszeres autóbuszjáratot mûködtetni Marosvásárhelyrôl.

Szélyes Ferenc színmûvész, a Csûrszínház Alapítvány vezetôje azt szeretné, ha más alkalmakkor amatôr és profi társulatok is fellépnének a színházban, ezért idéntôl várják azok jelentkezését, akik valamilyen produkciót akarnak bemutatni. A képzômûvészeti tárlatokat is állandósítanák. Mindezek szervezésébe, rendezésébe nemcsak az alapítvány, hanem a helyi önkormányzat is besegít.

Siralmas állapotba kerültek a községi utak, utcák. Kövezésen és a vármezôi úton kívül, amelyet néhány évvel ezelôtt leaszfaltoztak, de amelyen már hatalmas kátyúk éktelenkednek, nem sokat sikerült megvalósítani e téren. Az egyik igen furcsa eset az Árok köze utcában tapasztalható, ahol az 50-es, 60-as években felhúzott házak elé nem képeztek ki árkokat. A sáncok hiánya miatt a víz hatalmas tócsákban áll az úttesten. A helyi önkormányzat javasolta, hogy legalább az út egyik felén ássanak árkot, azonban az ott lakók nem tudnak megegyezni abban, hogy hol legyen a lefolyó, ha pedig feltöltik az utat, akkor a víz lefolyik az udvarra. Így marad az áldatlan állapot: az utca lakói szidják az önkormányzatot, a hivatal pedig ôket okolja, amiért nem akarnak lépni az ügy rendezésében. A gödrök pedig egyre mélyülnek.

Maholnap húsz éve, hogy Romániában beindult a földreform, ennek ellenére Nyárádremete a megye vagy talán az ország egyetlen olyan helysége, ahol a birtokleveleket alig 50 %-ban kézbesítették, és elenyészô mértékben mérték ki a földeket. Ez azt jelenti, hogy szinte senki sem adhatta el, és nem is vásárolhatott a községben területeket, mi több, 1989 után a házak nagy többségét is illegálisan építették, mivel kevés kivétellel nem tudtak telekelni. A polgármester a vállát vonja: a földmérôk alkalmazása többletkiadás, annyi változás történt az államosítás óta, hogy nincs ahonnan kompenzálni a földterületeket. Annyira lemaradtak e téren, hogy legalább öt év kell ahhoz, hogy rendezzék a földügyet.

Öt alkalmazottal, akiket a helyi önkormányzat fizet, beindult a faluôrség. Az egyenruhás ôrök éjjel saját gépkocsijukkal teljesítenek szolgálatot a község területén. Elsôsorban a lopást, garázdálkodást, más jellegû rendbontást szeretnék megakadályozni. Nyáron a termésre is felügyelnek, ugyanakkor feladatkö-rükbe tartozik a szemetelôk megbüntetése is. Szolgálatba lépésük után érezhetôen csökkent a bûntények száma a községben.

Mit szeretnének elérni 2010-ben önmaguk és a község számára?

Major Tünde: – A 21. század átka a széthúzás. Ha valaki megpróbál valamit tenni a közösségért, akkor mindjárt azt nézik, hogy mikor hibázik, milyen hasznot húz belôle, senki sem arról érdeklôdik, hogy mit segíthet. Az irigység nagy átok. Sajnos azt kell mondanom, hogy a pénzhiány vezetett ide. Mindenki önzô, magánakvaló lett. Azt szeretném, hogy az idén ez megváltozzon, bár nincs rá sok esély. A községben pedig sürgôsen infrastrukturális beruházásra lenne szükség, mert ezen a téren semmi sem valósult meg.

Janka Ibolya: – Kedvességet, szeretetet és összetartást, mert ha ez nincs, semmit sem lehet megvalósítani. Sajnos oda jutottunk, hogy faluhelyen be kell zárjuk a kaput, mert senkiben sem bízhatunk meg. Egyre többen lopnak, nincs közbiztonság, az egymás iránti bizalom is meginogott. Ezen kellene valamit javítanunk, mert az ilyesmi nem volt jellemzô az erdélyi magyar emberre.

Janka Ilona: – Az emberek viselkedésén kellene vál-toztatni. Elidegened-tünk egymástól, és ez nem jó. Azonkívül van mit tenni az önkormányzatnak is. Rosszak az utak, nem megfelelô a közvilágítás, siralmas állapotban vannak az utcák, a járdák. De ami még ennél is aggasztóbb, az a munkahelyek hiánya. Aki nem foglalkozik gazdálkodással, hogy valami még megteremjen, az lassan nincs amibôl megéljen.

Katona Mária: – Rendet kellene már teremteni a községben. Semmi sem mûködik. Nézzék meg az utak állapotát, helyenként már járni sem lehet. Ha nem gondoskodnak a javításról, akkor a szó szoros értelmében elsüllyedünk a sárba.

Pop Ilie: – Több pénz kellene, nemcsak az embereknek, hanem a falunak is. Enélkül hiába is tervezünk, mert semmit sem lehet megvalósítani. A legfontosabb valóban az lenne, hogy az utakat tegyék rendbe. Persze, jó volna, ha több munkalehetôséget teremthetnének, fôleg a fiataloknak, de hát ez nemcsak az önkormányzattól függ.

Gábos Lajos: – Hát az biztos, hogy jobb kellene legyen az idei év, mint a tavalyi, bár a jelek nem igazán erre mutatnak. Amúgy van munkahelyem, van ahol szórakozzam, fiatalként elégedett vagyok. Persze mindig több kellene, csak legyen amibôl. Ha pénz van, nincs gond.

Forras: Nepujsag
Szerkesztette: Vajda György