Nyárádmente Regionális Webportálja

Helyi Tanács:

str. Principala nr. 288/d

tel/fax: 0265 - 332.112, 0265 - 332.113

Polgármester:

Ferenczi Gyorgy

Orvosi rendelő:

Gyogyszertár:

Tel: 0265 - 332.044

A Községről:

Nyárádkarácson (románul Crăciuneşti, németül Christendorf) község Romániában Maros megyében.

Az Alsó-Nyárádmente egyik községközpontja a Nyárád jobb partján, Nyárádtőtől 14 km-re keletre. A község a Marosvásárhely Metropolisz Övezethez tartozik.

1910-ben 646, többségben magyar lakosa volt, jelentős cigány kisebbséggel. A trianoni békeszerződésig Maros-Torda vármegye Marosi alsó járásához tartozott. 1992-ben 2464 lakosából 1852 magyar, 589 cigány és 23 román volt.

• 1444-ben Karachonfalwa néven említik először.
• 1602-ben már iskolája volt.
• 1968-ban Nyárádkarácson néven vált községközponttá Csiba, Folyfalva, Káposztásszentmiklós és Karácsonfalva összeolvadásával.
• 2006-ban e településrészek újból önálló településekké alakultak.
• Református temploma 1810-ben épült a középkori templom helyére. A falunak ortodox temploma is van.
• A faluban a Sasa családnak volt egykor kastélya, amely később a Toldalaghiaké lett, alapjait a 19. század közepén tárták fel.

Somosd: (románul Corneşti) falu Romániában Maros megyében. Közigazgatásilag Nyárádkarácsonyhoz tartozik.

A falu Marosvásárhelytől 10 km-re délre a Nyárádmentén, a Vécke-patakba siető Eger-patak mellett fekszik.

Nevének eredete

Erdeiben egykor sok som termett, innen a neve.Kovásznai Sándor, a Marosvásárhelyi Református Kollégium egykori tanára, akinek az édesapja Kovásznai Kelemen somosdi lelkész volt, 1782- ben így örökítette meg a falu nevét latin nyelvű versében:

Hinc domus in pagum nostra est traducta propinguum

Plurima cui nomen cornus habere debit.

Namque Somosdinum vocat incula, quippe rubescit

Multa quod in sylvis cornea bacca suis.

Magyar fordításban a vers így hangzik:

Házunk ide a közeli rétre vittetett

Nevét arról kapta, hogy sok somfája van.

Lakói Somosdnak hívják, és tényleg virul,

Erdeiben számos vörös som-gyöngy.

/Dr. Buzogány Dezső/

Története

1497-ben Zomoss néven említik.Először 1506-ban említik SOMOSD néven 1562-ben itt a Harci réten ért véget a vajai csata, ahol János Zsigmond seregei legyőzték a székelyeket. Az elesetteket a Kerek-dombon temették el. 1760-ban és 1904-ben tűzvész pusztította el a falut, mely újjáépült. 1910-ben 1002 lakosa volt, egy román kivételével mind magyarok. A trianoni békeszerződésig Maros-Torda vármegye Marosi alsó járásához tartozott. 1992-ben 974 lakosából 908 magyar, 66 cigány volt.A 2002-es népszámlálás 916 lelket tart nyilván. Ebből 834 magyar,3 román és 79 roma anyanyelvű.

Látnivalók

• Református temploma 1793-1805 között (tornya 1810 és 1813 között épült) az 1797-ben lebontott középkori templom helyett, új helyen.

Fekekezeti iskolájáról 1649-ben írnak először. Első ismert tanítója 1693-ban Szőlősi István volt.A Felekezeti Iskolát 1948-ban az ateista diktatúra államosította. 2007 nyarán az épület visszakerült az egyház tulajdonába. 2005. augusztus 14-én emlékmüvet avattak a falu központjában. Az emlékmű Somosd első írásos említésének 500. évfordulójának állít emléket, de megörökíti a templom építésének 200.évfordulóját és az iskola névadójának Kovásznai Sándornak a nevét is.

Káposztásszentmiklós:

Káposztásszentmiklós (románul Nicoleşti) falu Romániában, Maros megyében. Közigazgatásilag Nyárádkarácson községhez tartozik.

Nevének eredete

Valószínűleg templomának védőszentjéről Szent Miklósról kapta a nevét. Korábban a Kórodszentmiklós nevet viselte.

Története

• 1332-ben Sancto Nicolao néven említik. 1910-ben 646, túlnyomórészt magyar lakosa volt. A trianoni békeszerződésig Maros-Torda vármegye Marosi alsó járásához tartozott.
• 1966-ban Nyárádkarácsonyhoz csatolták.
• 2006-ban újból különálló településsé alakul a községen belül.

Látnivalók

• Református temploma 13. századi eredetű, egyik téglájába egykor 1202-es évszám volt bevésve és freskók is díszítették. Később sok átalakításon ment keresztül. Tornyát 1858-ban építették.
• A falunak ortodox temploma is van.

Híres emberek

• Itt született 1895-ben Kiss Elek karmester, zeneszerző.